A húsvéti ünnepkörhöz számos hagyomány kapcsolódik, melyek közül kiemelkednek a versek és idézetek. A magyar költők is sokszor merítettek ihletet a húsvét örömteli üzenetéből. Összegyűjtöttünk tíz csodálatos húsvéti idézetet költőktől, melyek inspirációt és megértést hoznak az ünnep igazi jelentéséről.
Húsvéti idézetek költőktől
Gyermekkoromnak szép emléke,
Köszöntelek, húsvét vasárnap!
Száll a szívemre égi béke
Ünnepén a Feltámadásnak.
Benedek Elek
„Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.”
Ady Endre
„Eljött a drága ünnep
Nagy napja mennynek, földnek.
Ma múljék gyász és bánat:
A Megváltó feltámadt!”
Gerzsenyi Sándor
„Hát itt a husvét, alleluja!
És ilyenkor öntözködni szokás,
S az ezüstbokás
Verőfény táncol az emberek szivében,
S a tavaszi veréb dudolász a fákon,
Mint valami kis szárnyas furulya,
S a télikabátot zálogba vágom,
S randevúra hívom az ideálom.”
Tóth Árpád
„Hiszem, hogy úgy húsvét táján
Lejön majd az Isten hozzánk
És feltámad dicső fényben
Meseország. – Magyarország.”
Móra László
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
Juhász Gyula
„Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.”
Wass Albert
„Hozsanna húsvét! Künn a tavasz száll,
Sziklasírodból föltámadtál
És csodát műveltél megint.
Puszta földünk virággá ébred,
Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked,
Jézus, naparcod rám tekint.”
Tollas Tibor
„Húsvét van,
én szent ünnepen csüngöm fejem,
rézkarikával, kékesszel színes tojást festenék, ha volna.
De nem bánom.
Én csak úgy állok a húsvét előtt,
mint a többi ünnep előtt,
melyek nem szólnak énhozzám,
és nem jönnek.”
József Attila
„Beteg szívem most be tele-nagy,
Milyen jó volna máskor élni,
Máskor s tán máshol:
Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét,
Jaj, itt nálunk, be fekete vagy.”
Ady Endre
